Kis újvilág

Szellem Kastély................ . kis könnyű regény,,,

 

 

                                          Kis újvilág

 

 -   Az északi szél  egy pillanatra végig söpör  a kopár réten, és  a magasba emelt  porfelhővel  együt  át  is csap,  a rétet, nyil egyenesen ketté szelő elhagyatott   országúton,  melynek  asztfald  burkolata  kissebb  nagyobb táblákra repedezett.   E  repedésekbe, a tarack,  gyökeret  vert,  és   térd magassan hullámzik a szél lökéseivel eggyüt, dél irányba. A lemenő Nap   sugarai ,   nyugaton,  a magasban   emelkedett porfelhőt    vérpirosra  festi, és az ember megsárgult  koponyját is , a kiégett harckocsi   motorházának   fedele tövében,  mely az országút  mellet, a magas  jegenyefa  törzse  előtt  az  árokba  van   borulva.  Kissé  arrébb,  az országút  szélén,  a vörős Nap sugaraiban fürdő   kettő  ebber  csontvázza  között  tucatnyi  patkány   rágcsálja   a vadkutya tetemét, és  a lakomának néhány pillanat mulva  véget is vet egy bagóly, mely  halk szárny suhogással   a  jegenyefa legmagasabb ágáról  közébük csap.   Körmei   közé  kap egy visitó patkányt,  majd  vele  eggyüt vissza   repül  a  fészkébe,  és  ott, kicsinyeit  azzonal  csipetnyi  falatokkal etetni is kezdi. Szél mégegyszer  belemarkol  a  jegenyefa  koronájába,   ami  abban  a pillanatban  fel  is   sóhajt,   de  már  egy pillanat múlva  szellővé  is  változik,  később  már,  mint  gyenge  légáromlat hullámzik  át az  út mellet, jobbról,  a rombadőlt   őrtorony  csonka  falai  felett,  majd   lustán  hömpölyög   tovább  dél  irányba   a  sötétségbe olvadt sűrű erdő felé,  ahol  számtalan  vadkutya   vonítva  üdvözli a keleti égboltra felkapaszkodó  fényes holdat. Az omladozó bástya alakú őrtorony  falai  hátamögött az  egyre  sötőtebb  éjszakában  egy   parancsoló goromba emberi hang keveredik a vadkutyák  hátborzongtató vonításaiba. - No tegyétek már ide le! Közben megreccsen egy-két száraz akacfahajtása, majd a nehéz sóhajok is bleolvadnak a réten ciripelő, ezernyi tücsök koncertjébe. - Hé marhák!   

 

                                                                                                       1               

 

-Az árúnak egészbe kell maradni! –kilát ujból az a goromba parancsoló hang.  Alig  oszlik  szét  félelmetes hangja a sötét árnyékokban a rom körül, mire tűz lobban a toronyépület tövében,  ami,  egy -   két  pillanatmúlva  már  kis tábortűzzé   növi  is  ki  magát,   melynek   fénye  azonnal   be is világítja  mellete  guggoló szakálas férfi arcát.                  - Főnök! –  szólal  meg , a  szakadozott  katona  ruhát viselő férfi,  és  közben    ő is lekuporodik a szakállas főnöke elé, a pattogótábortüz mellé.

 - Remélem  jó  kinyittad  a szemeid,  mikor körbe néztél!? –mordul rá a főnök.

 - Zeke,  tese  láttá  senkit? – kérdezi,    az  épp    mellé   ült,    szintén   katona  ruhát viselőférfit.- Nem ! –válaszol Zeke, majd  hátizsákjából kivesz három babkonzervet.

  - Kértek? –kérdezi  is  röktön, de nem  várva  főnöke válasszát, oda is dob neki egyet.  A főnök bal  kezébe  veszi,  a  bádog  dobozt   és vadászkése pengéjével  egy pillanat alatt felpattinja tetejét ,  majd   jó  nagyot  merít  a  sürűbaból,a kanálal és   kis nyámmogás után Zeke felé fordul.

  - Ha ettünk felébreszted a nőt.  Te  meg  Hari ,  körülnéző,  nehogy az az átkozott „patkány” megínt közelünkbe mászkáljon, hangja határozott volt.Ezért Hari rögtön a bádogdobozba szúrja a kanalat,  és  a mellete  fekvő  sorozatlövő puskát kezébe veszi,  közben  egy  szemrehányó pillantást vet Zekére.   Azt is  azért, mert,  már  megínt  neki  kell  szembe  nézni  az útált ellenséggel, ha netalán követte őket. Ugyanis  a „patkánynak” nevezett embert legjobb messziről elkerülni. Hari egyszer találkozott vele, és csak egy  hajszálon   múlott  hogy  életben  maradt.  Azóta  mikor a „patkány” szót hallja, rögtön összeszorul a gyomra, és  még  az étvágya  is elmúlik rögtön.

       2

  - No! Mész mán?  Vagy talán félsz tüle? – vigyorog rá Zeke.  Hari  ráfogja  sorozatlövőt, de mire mondana valamit, a fönök közbe szól erélyes hangon.

  - Hé emberek! A „patkány” is csak egy ember, ezért nincs mitől félnetek tülle.  

 - De főnök.  A „ patkány”  maga  a halálfia,  én  már  láttam, és bele is  lőttem  egy  – vagy  két  golyót. Mondaná tovább, de Zeke gúnyosan feléje fordul és nyámmogás közbe megjegyzi: 

 - Kétszer mellé  lőtt Főnök. Ezt akarta mondani .

 - Elég  Zeke!  Mondtam  hogy  a  nőt  ébrezd föl,  mert  nem sokára ideérnek Switt emberei érte, ahogy hallotátok az árúnak  a hajaszála sem görbülhet. 

Nem így mondta? Hallottuk. – jegyzik  meg mindketten. Zeke  fel is pattan, és kezét lábát osszekötözött nőhöz  lép.Elősször  oldalba rúgja,  majd  később  kissé  erősebben,  utánna szájáról leveszi az öntapadó  széles szallagot.

 -Ébredés kisangyalom! – kiáltja  vigyorogva, közben  mégegyszer   oldalba  rúgja   a nőt. „No! Nem is eldobni való ez a Földi  nő, épp  vonzzó ebben  a  fekete miniszoknyába,   de  a fehér blúzza alatt dúdorodó mellei, azok  is csodálatossak,   ha  a  főnök  nem vona anyira becsületes, adig még   Swit  emberei  ide  nem   érnek,  el is játszogathatnánk vele”.– gondolja   magában. 

 -No, nebámészkodj! Felébredt? Vagy őt is, mint mútkó  elaltatad őrökre mint azt a kis  ribancot. – Ordít rá a főnök , közben  az  üres bádogdobozt  behajítja  a tüzbe, majd egy félméteres korhadt deszkát dob még utánna.

 - Beszész mán? Vagy te is megijedté attú az átkozott  „ patkánytú”  mint Hari?

 - Ébredezik főnök,  a  száját vissza  bekösem? Gondótam ha sikítozik, úgy se hajja senki.

                                                                                                         3               

 

 -A „patkánytú” meg nem félek. –mondja sértödötten.

- No ezt szeretem benned Zeke,  te ,  nem  vagy  gyáva  mint Hari, ugyan is kia fene az  a  „patkány”  hogy mindenki rettegjen  tülle.Valójába maga a főnök is retteget a patkánynak nevezett férfitől. De  ő   még  nem  találkozott  vele szemtől szembe, csak sokat hallot rólla.  Minden bűnöző  azt mesélte,   hogy  akiket  megöl,  azoknak  levágja   fejét  és utánna,  egy földbe vert karóra  tűzi a fejüket, mint valimi zászlókat.   

 A főnök  ebbe  a gyerekeknek való rémisztő mesékben még véletlenül sem hitt, de Harit az ilyen mesék már nem hagynak  hidegen. Ő egyszer a Földről csempészett árúval igyekezett a vársoba, mikor az a rémisztő alak, az a „patkány ” két társát  csak úgy  mint jóreggelt lelőtte,  igaz  neki  sikerült is eltalálni,  ahogy már  dicsekedett is vele ,  egyszer – vagy kétszer,  de  a”  patkány „  valami csoda folytán élve maradt,  és azóta úgy érzi hogy mindég a nyomába van az a hirhedt „patkány”

 -Hari, Swittnek, a Nomitton legnagyobb, és egyben a legkönyörtelenebb embecsempészének tartozott egy nagyobb összeggel, és ha hamarossan nem adja meg neki a tartozását, akkor egyenest a „ patkány” kezébe fogja dobni. Igérte is neki már többször Swit.

 Hari gondolta,  ha  csatlakozik  Zeke és a főnökhöz, és segít   leszállítani Swittnek  a Földi nőt,  akkor,  Switt megbocsájthat  neki,  vagyis  nem kell tartania attól a hogy a hirhedt „patkány” kezére jársza,  talán akkor, még a tartozását  részletekbe törlesztheti is majd.             

  -Hari  bizony  tévedett  abba  hogy, örökre megfog szabadulni a            „ patkánytól” a közönséges    emberek  körében  ” sötétség vampirja”   néven   ismert  éjjeli embervadásztól. Ugyan is a”patkányt”  a  bünözök vonzzották mint a mágnes, a vasat,ezért rajtaütésképpen mindég rájuk is támad , és  ráadásul  egy bünőzőt sem hagy  életben.  

 

  4

 

-Ezt  állítják   azok,  kiknek  a  szerencse,  épp   az nap  az  ő  oldalukn  volt, és véletlenül élve megmenekülhettek mint Hari is, de még azt is  mesélik ,  hogy  az  áldozatait  nem rabolja ki  az a hirhedt „éjjeli vampír” vagy a „patkány” csaka a puska  töltényeit  szedi el tőllük . Azt már kevesen hiszik  el, hogy mindegyik lelőtt  ember   fejét   egy  ágra,  vagy  épp karóra tűzi fel,  mint valami zászlót.

 - No láttá valakit?  -kérdezi a főnök,  Haritól   aki  leizzadva tér vissza,   és közben  a  mozdualtlan  nő testére szegezi szemeit.

 -Harinak kellett néhány  pillanat, és csak az  után tud valaszolni hogy  „ nem”  és közben leül a tűz mellé, és nekifog kanalászgatni  tovább a babot.

 -  Főnök!  Ki a fene az a „ patkány” vagy másnéven   „  a sötétség  vampírja”?  Meg  mé  fének  tűlle  ennyire?   – kérdezi  Zeke ,   és  ő  is  mint főnöke az üres bádogdobozt be dobja a  tűzbe. A főnök lustán talpra áll, majd a  megkötözött nőhöz lép és  oldalba löki  csizmájának   orrával , utánna  a tűz mellé ül vissza, és   megjegyzi:  Ébredezi  a nő. utánna megköszörűli  a  torkát.

 -A „ patkány” .  Az  Nomitton bolygó  legvérengzőbb embere. Úgy mesélik hogy saját annyát is megölte az apjával eggyűt.  Zeke  akrata elenére  belemarkol  a  sorozatlövő puska tusába.  De  már  később  a  szégyen elhessegeti a hirtelen fellángoló félemét, majd büszkén Harira néz. 

 -Azt mondtad , hogy te bele is lövöldözté. Hogy  is volt az? Meséld el. Hari lenyelei a falatott,  és  Zeke felé fordul. Tudod   én inkább elszeretném felejteni azt a borzalmas écakát. –feleli, és remegő jobbkezével jó nagyot merít a babból.

 -Gyáva:  -jegyzi meg Zeke, de  a főnöke rögtön rá is szól.

 - Zeke hallgas! Majd ha teis  végignézed   azt hogy, az a „patkány” hogy  szilafonozik az emer csontvázának bordáin, akkor majd  meglátom hogy fogsz   hősködni .

 - Főnök te ezt mind láttad, amit az előbb mesété? –  hökken  meg  Zeke,  és újból a puska tusába markol.

 

                                                                                                         5              

 

- Nem. Én nemláttam még az átkozottat se. De  egy barátom mesélte,  azt  mikor a „patkány „elfogta társával eggyüt, és néhány napig rájuk kényszerítette hogy hallgasák az átkozottat, ahogy ütögeti az embber bordáit egy lábszár csonttal ,közbe  mondta is nekik hogy az  ő bordáikon is így fog majd  szilafonozni mikó mán  csotvázak lesznek.

  Zeke nagyot nyel. Ekkor Hari szólal meg.

 -Én meg  azt  hallottam,  hogy  az  eberkoponyáibol issza  még a vizet.   - De  nem csak  a  vizet! Hanem még  az  ember  vérét is! – teszi hozzá még a főnök , már azért is,   mert   látja  Zekén,  az  egyre  erősődő  félelmet.  „  kicsit   heccelem  gondolja is  magában” 

- Ez igaz? – remeg  meg  egy pillanatra Zeke,   de  nem  csak  ő  hanem Hari is, mert  váratlanul  megreccsen  az  őrtorony hátamögött  egy  száraz  kóró,  és azzonal egy   vérfagyasztó  üvöltés  száguld  végig  fejük fölött, a  sötét  éjszakában.

 -Mivolt ez?    –   kapja   kezébe   a   főnök  a  puskát,   közbe   int  Zekének  hogy nézzen  a  gyanús  hang  után.  Hari   is   talpra  ugrik,   ő  már   lövésre   készentartja  a puskát  és   ballfelöl  indul   megkerüli  az omladozó őrtornyot.    „talán  csak  nem  a „patkány? „  –  villan   át a főnök agyán a gondolat, még az  asztal nagyságú  téglafal  tömbhöz   mászik. 

 -Épp  hogy kezébe  igazítja a puskáját,  mikor  újból  ugyan az a vérfagyasztó  üvöltés megismétlődik. Azzonal a homlokán   a  hidegverejték  csillog,  kezei  is remegnek már,   és ráadásul minden árnyékban  a „hirhedt” patkányt „ látja.  

- Mire  a  szemei elé, a  képzelete a „patkányt”alakját  előcsalná,  

 Zeke tér vissza görcsössen szorongatva a sorozatlövő puskát.

 -No ! Láttá  valamit? –kérdezi si rögtön suttogva tőlle.  Zeke  előbb letörli  arcáról  a verejtéket, majd  főnöke  mellé  kuporodik.

 - Nem láttam senkit. –   suttogja

 - Hari   hol mardat el?-  néz kérdőn Zekére  a főnök .   Zeke épp  mondani akarta  hogy  ő Harit nem is látta,  mikor  délfelől   egymás  után  négy  puskadörrenés  hangja   rohan  végig  a  sötét   puszta  réten,     

  6   

 

 és  mire  a  viszhangját  tőlük kétkilóméterre,  a néhányszáz méter  magas,  és husszú hegycsúcsa visszaverné   az előbbi dörrenések visz- hangját, újból két lövés dörren el.

 -Épp ekkor rohan hozzájuk Hari, és a főnöke  mellé   hasal  azonnal, közben   rémülten meg is jegyzi:  

 -Főnök! Főnök!  Ez  a „patkány”  puskájának a dörrenései!  Én  már hallottam a puskájának a  dörrenéseit.  Az  összes  Nomittoni  puskák  közül csak az ővé dörren így, én megismerem. Hidd el nekem ezt főnök! –makogja  gyorsan.

 -Igazat beszész? Vagy csak képzelőc? –mordul feléje a főnök,  és  közbe  megtörli a homlokát.

 -Mondtam,  megismerem  annak az  átkozottnak,  a   puskájá  dörrenéseit még száz puska durranása  közül is!

 - A főnök elgondolkodik, majd csak úgy önmagának mondja.

 - A „patkány „ Swit embereivel találkozhatott? Talán őket  gyilkolta meg?  Vagy, épp Switt emberei küldték el az  átkozottat örökre a  más   világra  ?  

 -Főnök indújunk röktön! Nőt meg lőjük le!- ugrik fel Hari, és indul is észak felé. De alig botladozik el a pislákodó tábortűz mellet, mikor a  főnöke rászól.

 -Itt marac  te  gyáva!   Inkább  ócsd  el a  tüzet, nehogy  az a „patkány „ meglássa  ahogy világít a sötétbe!

 -Hari megtorpan,  majd kulacsából  az  ősszes  vizet  a  tűzre locsolja, 

 és   gyorsan   Zeke mellé lapul, ki már a félméter magas  betontömbb mellet hasal , és kitartóan  a sötétbe céloz.  Alig helyezkedik el, már is halldszódik az akácfa hajtás bokrainak pattogása  és egy  vadkutya rémisztő vonítása is. Zeke abban a pillanatban a hang irányába  lő  egy  rövid sorozatott.                                                                  

 - Még a puska dörrenésseit  se veri  vissza a  közeli hegycsúcsa,  már  is  ijedt  vadkutya nyafogása  járja körbe az őrtorony omladozó falait.   

 

                                                                                                      7 

- No etz eltaláltam! – kiált fel büszkén. Hari épp gúnyolódni akart, mikor újból vonít a vadkutya,  de  most kicsit közelebről.

 -  Annyira  eltaláltad  hogy  vissza jött megdögleni!  - gúnyolódik is Hari

 -Hallgasatok! Szól a fönök,  majd elgondolkodva folytatja.

 -Biztossak vagytok abban hogy ez vadkutya vot? Hari meghökken.

 -Gondolod  fönök hogy nem vadkutya vot?- kérdezi Zeke is.

 -Lehet hogy a „patkány” akar ijeszgetni miket.! – súgja főnök. Ekkor  Hari felugrik, nem törödve hogy a főnöke rászól, hogy maradjon nyugton, és torka szakadtábol kiáltozza.

 - Te „ patkány”!  Gyere elő hogy szétlőjem azt csúnya pofádat!  

 - Hangja beleolvad  az  ezernyi tücsök ciripelésébe, de a „patkány” nem válaszol.  Hari  félelme  összekeveredik a gyűlölettel, ezért egy rövid sorozatot lő a levegőbe. Tudom hogy ott bujkász!-  káltja is utánna fogvicsorgatva.

 -  Hé! Te őrüt! Micsinász?  Ránk akarod uszítani  a „patkányt”?-ordít rá a főnök.

 -  Hát gyüjőn az átkozott!  Vagy én lövöm le őtet, vagy ő engem!  

 - Jobb lessz ha visszagyüsz ide hozánk, mert sosem lehet tudni  mikor támad rának a „patkány”. Hari még  körbe néz, majd lassú léptekkel vissza kullog Zeke mellé.

 -Jól van Hari. Hároman vagyunk,majd csak elbánunk vele. –nyugtatja  főnöke. Hari egy nagyot lélegez, és kezdi is.

 - De főnök! Érted hogy a „ patkányt” nem lehet lelőni! Miko minket megtámadott, akko én kétszer belelőttem. Tudod mitörtént? A „patkány csak tántorogott eggyet, és ha én nem esek bele a patakba, ako éngem is lelőtt vona az átkozottya. Zeke hitetlenkedve hallgatja Harit, majd meg is kérdezi tőlle azt  hogy, nem -e túloz.

  8

 - Hari összeráncolja a szemoldökét, és komoly folytatja.

 - No figyeljetek ide! A  „ patkány” az egy hihetelen ember, inkább nem is ember hanem valami szörny. Éccak  úgy lát mint nappal, és talán még akígyótú  is joban hall, de az orráva, épp olyan jó érzi a szagokat mint a kutya.  Nagyon gyorsan tud mozogni, és nagyon erős is, meg nemongyam mijen jó tud lőni azza a nyavajás puskájáva.                  -Hari kifulladt. Etz a főnök kis használja rögtön. Neki is fog elmesélni hogy ő miket hallott a „patkányról”

- Fiúk! Én meg azt hallottam arrol az ördög fiáról, hogy valahol a Grettó hegység egyik barlangjába tanyázik. Nekem egy ismerösöm mesélte hogy az ő jóbarátja egyszer véletlenül járt az átkozott barlangjába. Te fiúk hogy ott mivót! Azt mondja a barátom , hogy mindenfelé  embercsontok. Meg még,  egy halott  embert is látott a szerte dobált embercsontok kötött    fődarabóva. -Az őrütye biztos azt ette: -jegyzi meg Hari fog vicsorgatva

-Ááá , úgyan már, ez nem is lehet igaz! – vágja  rá  Zeke.

 -Te nem hisző az embereknek? Te még nem is láttad a „patkányt”, de én ahogy mondtam mán, harcotam vele. Úgy támadott ránk hogy észre sem vettük.- csattan fel Hari.

 -Hát tugyátok mit? –én nem hiszek el semmi marhaságot amit mesétetek az előb. A lövöldőzést, amit meg  hallottunk, azok lehettek     Switt embere is, lehet hogy épp a vadkutyákra lövődöztek, de az is lehet hogy migyán itt is lesznek, és a pofátokba fogják mondani, hogy a hirhedt „ patkányt „lelőtték.

-Inkáb nézd meg az órádat főnök, én úgy látom a Hodrú hogy lassan éjfél lessz, és nemsokára Switt emberei itt is lesznek mint az én csajom is a gázolajjal. Azt igérte hogy pontossana az őrtöronynál fog lenni éjfélkor.  

 

                                                                                                     9

 

- Az a ribanc amit megigér?  Neki hisző?   Ő még a „patkányt” is becspná, nem téged te tökfilkó. –Szól közbe  Hari gunyossan.

 - Mit mondtá? Hogy a csajom  ’ribanc’? – ugrik fel Zeke és Hari  torkába készül markolni,de ekkor eldördül közelről egy puska. Zeke mellén szétcsapódik a vér, közben tántorodik is eggyet, és arcal Hari mellé vágódik. De már egy pillanat múlva előttük újból fény villan, és  ugyanakkor  puska dörrenés rázza meg az őrtörony omladozó falait. Ugyan akkor   a főnök torka allat buggyan ki a vér, majd  átesik az asztal nagyságú téglafal tömbön hörögve. Hari látja hogy a főnökön nincs segétség ezért a nő mellé  ugrik, és a halándékára szegezi a sorozatlövő puskájánaka csövét.

 - Hé  te „ patkány” ha nem dobod el a puskát lelövöm a nőt! Hallod? Az utolsó puska dörrenés hangja teljessen elül, csaka az ezernyi tücsök ciripel  tovább.  De a „ patkány” nem válaszól.  

 - Tudom„ patkány ”  hogy  te  vagy, meg azt is,  hogy hallod amit mondok!  Köll a nő,  vagy lelőjem mint egy kutyát?                                  -A patkány mintha azt várta volna hogy a jegenyefa  tetején a bagó abba hodja rémült   huhogást, mert pont akkor válaszolt mogorván.  

 -Nekem nem köll a nő, nyugottan lelőheted!- határozott hangja  a megkötözött nő lelkébe is megrendíti, épp mint Harijéba.

-  Hallotad kisangyalom?  A „ patkány” azt mondta, hogy lelőhetlek.

  -A nő már régen ébren volt csak félelmében nem mert egy szót sem szólni, de most hogy hallotta a támadó válasszát, összeszedi bátorságát és teljes erejéből  kiáltja.

 -Hé „ patkány „ úr ! Legyenszives a eldobni azt a nyavajás puskát, mert ez az úr itt, aki a homlokomra nyomta puskája csövét biztos lefog lőni? A „patkány” csak  néhány pillanat múlva válaszol   

-  Te jól tudod hogy nekem, mi köl!  Azt add ide!

 

10

 

  -A nőt  tőlem le is lőheted!  Inkább bújj elő mint egy férfi. Tudod hogy kétszer már eltaláltá, hátha most több szerencséd lesz te gyáva embercsempész.

-Hari nem tudja hogymitévő legyen. Abban már biztos hogy a nő nem menti meg a patkánytól, amit meg, elrabolt a patkány barátnőjétől azt meg már nem birja vissza adni neki,  ugyan is  néhány napja hogy  eldatta  azt Swittnek.

 - Épp akart Hari valamit mondani, de akkor megszólat a „patkány” újból,  de most még erélyessebb hangon.

 - No előgyössz vagy én menyek  hozád?

 - Hari megvárja hogy a Hold előbujjon a sötét felhő mögül és csak akkor válaszol dühössen.  

 -Hát gyere! Hagy lásam azt az útálatos pofádat. – közben nagy léptekkel lépked  a hang felé.  Alig tesz néhány lépést, és már  előtte ki is rajzolódik a hirhedt legyőzhetettlen „patkány” sötét alakja.

 -Nos ? puskával? Vagy késsel? Hogy akarod? –kérdezi határozott mély hangon tőle.  Hari válasz hejett a puska csövét emeli fel gyorsan és el is süti, de a patkány abban a pillanatba földhöz vágja magát, és estében három golyót lő Hari mellkasába. Hari elősször térdre rogy, majd kiejti kezeiből a puskát.

 -Te átkozott, mielőtt meghalok gyere elém  hagy lásam azt az utálatos pofádat.  – makogja  fájdalmas hangon.

 - Jó!  Megteszem te szemét fajzat. –hangzik a válasz, és közben lassú léptekkel kőzeledik is Hari felé a hirhedt „patkány”, és mikor kétlépésre volt tőle, megáll, és egy pillanat után ballkezében lángra lobbantja a világító fáklyát, aminek a fényében kirajzolodik egészen tisztán az alakja.

 -Őis tarka katona ruhát visel. Derekán széles derékszíjjal. Azon lóg a három tölténytára, és vadászkése. Az arca husszúkás, és  borotvált.

 

                                                                                                              11

 

 Válláit símogató haját keskeny zőld vászonszallaggal szorítja szét barna villogó szemeiről.

 - No itt vagyok. Gondolom hogy birsz még látni? Hari csak a fejével bólint, közbe jobbkezével a szájából kibuggyanó vért letörli az álláról. Probált is beszélni, de már hang nem jött ki a száján. Ugyan is   a három golyo átfúródótt a jobb tüdeje szárnyán , és csak pillanatok kérdése mikor távozik az élők sorából. A patkány látja hogy percek kérdése kell, és már Hari holtan vágódik a földhöz. Ezért eldönti hogy Harinak elmondja azt amit ő a halál pillantaiban szeretne megtudni.

 - Figyelj rám Hari! Ez a neved úgye? Akkor ott, a pataknál, ahol hagytalak hogy elvigyen a viz, igaz, eltaláltál kétszer. Nem úgy mint a társaid, akik méter távolságra lőttek mellém. Igen Hari egymás után kétszer a vállamba lőtté.  Most azé a két golyójé lőttelek le. Nem azé a nyavajás merevlemezé, meg az itt megkötözött nő végett. Érted?  Hari csak bólintani birt, és utánna arcal a főldhöz csapódik.  Ekkor a patkány a fáklyát a parzsló tábortűzbe dobja, majd utánna négy –öt korhadt deszkadarabot. Megvárja még, hogy a fáklya lángralobbantja a deszkadarabokat, és csak akkor lép a reszkető nő elé. Barna szemeivel végigsímitja a nő formás lábait egésszen a miniszoknyája széléig, majd egy pillanatra fehér blúzza alatt dúdorodó mellein pihenteti a tekintetét, és csak ezután ragasztja a nő riadt fekete szemeibe  szúros tekintetét.   Később melléje térdel,  és egy pillanat alatt elvágja az éles vadászkéssel a széles öntapadó szallagot mindkét  két kezén , amivel össze volt kötözve, majd gorombán dörzsölgetni kezdi  csuklójait.

 - Ha visszatért a vérkeringés a kezeibe  akkor, a saját lábait így dörzsölgetje majd. –mondja neki mogorván és utánna úgyan úgy mint kezén , egy erős rántással elvágja  vékony bokái felett a széles öntapadó szallagot is

 

12

 

    -A nő nem szól semmit, csaka bólint hogy értette amit a patkány mondot neki. Kezdi is dörzsölgetni mindkét bokáját, de a férfiről lenem veszi a tekintetét. Végül bátorságát összegyüjti és megszólítja.  - „Patkány” Úr. Ha szabad így szólítanom?  Hogy is köszönjem meg hogy megszabadított ezektől a zsiványoktól? Ha bár az előbb azt teccet mondania ,ha jól hallottam hogy, nem én miattam  ölte meg az elrablóimat. De mégis megölte őket úgyebár, akkor engem is megmentett? Nem?  Hát köszönöm addig is, még megnem szolgálom.

   -Nem kell semmit se kösszönnie. –válaszol a férfi, és közbe leül a lángoló tábortűz elé. „nem kell semmit se kösszönnie, – de lovagias ez az alak” –gondolja  is a nő rögtön. 

 -Azért mégis egy picit megkösszönném, ha megengedi „patkány Úr”.      -Semmiség volt az egész. – válaszol újból a férfi és közben a hátizsákját teszi maga mellé. „ óóó , semmiség volt az egész”  de szerény alaknak akarja magát muttani ez a „ patkány „ vagy ki a fene is ?.

  -Azért mégsem kell  szerénykednia Úram:- jegyzi meg a nő. Férfi szúrósan a fekete szemeibe néz, amitől a nő egyből libabőrös lett       „ te  jobb lessz ha befogod a szád ” –inti is nő magát  rögtön gondolatában .

 -Mondtam mán.  Nem maga miatt lövöldöztem le ezeket a gazembereket.

 „nem maga miatt lövöldöztem le ezeket a gazembereket” ismétli el a nő magában gúnyolódva a férfi szavait, ki éppen a hátizsákjából vesz ki két halkonzervet, és  közbe  lopva nőre  tekin. „ no  de megbámul ez az alak „- gondolja a nő.

  -Úram,  szeretném megkérni valamire. Azt már mondta hogy nem éngemt mentett az előbb, de azért úgy gondolom hogy ha szabadnom, megkérném hogy vezessen el a legközelebbi  rendőr állomásra hogy bejelentsem azt,  hogy, engem elraboltak a Földről, és tudja  ha magát nem is érdekli, de én szeretnék visszamennei a

 

                                                                                                             13          

 Földre a lányommal együtt .                                                                                                                   -Mostmár úgy gondolom hogy őtet is elrabolták, és itt van ezen az átkozott Nomitton bolygón.                                                               

 -Nem vezetem.- válaszol a férfi.  Később megkérdezi  hogy akar –e nő  is  egye halkonzervet.  „ ez a pofátlan nem óhajt elvezetni a rendőrállomásra ” – hökke meg a nő.

 -Igaz nics sok pénzem, de ha visszakerülök a lányommal együtt a Földre akkor eladom az Ezüstfenyőerdőben a kastélyomat, és kifizetem. -probálkozik  újból a nő. Ekkor  férfi talpra áll, és főnök holteste  mellé lép, és annak belsőzsebéből kivesz egy pénztekercset, majd nő elé áll  , és csípője mellé  dobja azt.

 -  Ez a maga pénze. Nonitonnon meg nincs redőrállomás. Inkáb egyen. - mondja neki, és mielőt leülne a tűz mellé, még a pénztekercs mellé dob egy kanalat is a halkonzervel együtt.

  -Gondolom kitugya nyitni.– teszi még hozzá közömbössen.  Közben  kényelmessen elhelyezkedik, a pattogó tábortűz előtt, és nekifog kanalászni  a darált halat a bádogdobozból. „ igen, ha nem tudnád te rémísztő alak, gondold, ki tudom  nyitni ezt a nyavjás halkonzervet”- villan át a szemrehányó gondolata nő agyán, majd kezébe veszi a bádogdobozt, és egy rántással felszakítja anak fedelét, ez után felveszi a kanalat. „ fújjj evel egyek, nem , én, a számba  sem veszem ezt a piszkos kanalat” 

 - Ha piszkosnak tartja, akkor tegye a parázsba hogy leégjen a rolla a sok bacilus.  Én így szoktam elmosni: -jegyzi meg a férfi, és tovább kanalász.  „hogy mi, még hogy piszkos? csak úgy hemzseknek rajta bacilusok” –forgatja a nő jobb  kezében a kanalat, majd oda fészkelődik a tűzhöz, és a parázsba dugja.- „ha másképp nem tudod megtisztínani az evőeszközöd, dugd a parázsba vagy a tűzbe,ha nem tudnád te barom , ezt én  tanultam az iskolába”–gondolja .

 -Uram , ha jól hallottam? Az imént azt mondta, hogy ezen a bűnözöktöl hemzségő bolygón nincs rendörállomás?

 

  14

  -Akkor én hová mehetek panaszt tenni.?

 - Sehová.-  válaszol a férfi, és tovább kanalász.

 - Sehová?  Az nem lehetséges! Ja értem már. Nem akar velem foglalkozni, de tugya mit mondok  én magának.  Én azonnal indulok  és intézkedem,,,  A nő mondta volna továb felbőszülve ,de a férfi  félbe szakítja.

- Tőllem indulhat mingyán, egy puskát is vigyen magával! Meg ott, azon az országúton délfelé menyen. Ha mezítláb gyalogol akkor talán három hét allat be is ér az első bűnözőkkel teli kis faluba. Inkább egyen!  „ ne hallgas erre a patkány emberre ! vagy mi a csodára,  ő  be akar csapni téged”  -figyelemzteti is  magát gondolataiban  a nő azzonnal.

 - Uram. Láthatja hogy én most egy védtelen nő vagyok, ki elindult megkeresni az elrabolt lányát, de rossz emberekkel találkzott, vagyis bennük próbált megbízni. Most én azért vagyok itt ezen az átkozott bolygón, amit mi Földiek egésszen máskép képzelünk el. Mi úgy tugyuk hagy Nomitton bolygó, ami  majdnem akkora mint a laktlan Hold, és azon   szép, kellemes és barátságos élet folyik. De mostmár én is látom, hogy igazak azok a híresztelések, hogy Nomitton, a bűnözők országa, vagyis bolygója.  De azt mégsem hiszem el, hogy rendőrség nincs, és csak magára vagyok utalva.

 - Itt mindenki csak magára számíthat.  Mondtam már tőlem mehet. – válaszolja  a férfi, és  az üres bádogdobozt a parázsba dobja.  „tőle mehetek, hallod ezt a barmot?”- duzzog magában a nő , majd kiveszi a parázsból a kanalat, és belemeríti a darált hal husba.

 

                                                                                                     15

 

-Az első falatott nagyon nehezen nyeli le, de már a másodikat sokkal könyebben sikerült neli.                                                                                                           -Kenyere nincs? Vagy ne is kérdezem? – tekint a férfira kérdőn. Férfi csak bólint eggyet, úgy jelzi hogy nincs, és letérdel Hari holteste mellé, majd gyorsan kiönti a hátizsákjából az összes cuccot.                                                                                              „gondolhattad volna  hogy ennek az izének kenyere nincs, meg még az is lehet, hogy, nem is tugya micsoda az a kenyér”

- Uram, ha magának adom az Ezüstfenyőerdőben levő kastélyomat, akkor segít nekem? És nem kell többé az éltében a halottakat kirabolni.   – kérdezi a nő komoly és erélyes hangon. A férfi hirtelen felkapja a fejét és villogó szemeit a nő fekete szemeibe fúrja, de  az arcán is néhány izom megrándul rögtön  „  a szád ” –korholja is magat ilyedten  a nő azzonnal.

 - Uram. –kezdi nő  remegő hangon.  Nem akartam megsérteni. Tugya nekem csak úgy sokszor mindenféle hülyeség kiszalad a számon.          - Férfi leveszi rólla azt a, lélekátdöfő tekintetét, és  formás jobb comja mellé dobja az üres Hari hátizsákját       

 

Igaz, ez még csak a piszkozat!!!





Weblap látogatottság számláló:

Mai: 1
Tegnapi: 4
Heti: 20
Havi: 186
Össz.: 9 304

Látogatottság növelés
Oldal: kis újvilág
Kis újvilág - © 2008 - 2017 - bbnovella.hupont.hu

A HuPont.hu egyszerűvé teszi a weblapkészítés minden lépését! Itt lehetséges a weblapkészítés!

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Laptop 1 Ft-ért? Regisztrálj most! - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »